Diszgráfia

A diszgráfia Gyakran társul diszlexiával. A tanulási zavarok egy formája, az írás nehézsége.

Okai hasonlóan a diszlexiához ám a tünetk csak az írásban mutatkoznak meg.

A diszgráfia okai egyaránt lehetnek az észlelés zavarai és a mozgáskoordináció problémái is. Okozhatja a tér- és időbeli, látás- és hallásbeli elemző és összetevő folyamatok fejletlensége, az íráshoz szükséges képzetek kialakulatlansága, a térbeli és az időbeli tájékozódás nehézsége, és az átkódolás problémái.

Csak arról a gyerekről mondhatjuk el, hogy tud írni, aki tollbamondás után le tud írni bármilyen szöveget, valamint saját gondolatait képes írásban közölni. 

diszgráfia tomatis

 Két formáját különböztetjük meg:

  1. Alaki diszgráfia, ahol az írás technikai része okoz problémát, így az írás alakilag nem felel meg a korosztályi követelményeknek.
  • Az íráskép kusza, rendezetlen, esetleg teljesen olvashatatlan
  • Az írás tempója lassú 
  1. Tartami diszgráfia: az íráskép elfogadható, de a helyesírás nagyon gyenge.
  • rossz, görcsös ceruzafogás
  • gyakrabban kell hegyezni, mert a finom korrekció elmaradása miatt ceruzájuk gyorsan, egy irányban kopik
  • erős írásnyomaték
  • eltérések az írómozgás kivitelezésében: az írás ritmusa, lendülete töredezett
  • gyakran emelik fel a kezüket ok nélkül
  • kézzel-lábbal ír, sokáig megmaradnak az együttmozgások, ezért is fáradékonyabbak 

 

 

A diszgráfia nem betegség, hanem tanulási zavar, így lehetőség van a fejlesztésre és ebben segíthet a Tomatis módszer.

Mozart Brain Lab (Belgium)