A leggyakoribb tanulási zavar. Nem betegség, hanem neurológiai eredetű másság, amit nem lehet „kinőni”.
A diszlexia elsősorban az írás-olvasással és a nyelvvel kapcsolatos készségeket érintő specifikus tanulási zavar. Nagy a veszélye annak - ha a pedagógus, vagy szülő nem ismeri fel időben a probléma valódi okát - a gyermeket a környezete lustának, butának minősíti, megszégyeníti.
Pedig a részképesség zavarral küzdő gyermek intelligenciája nem marad el társaitól, sőt túl is szárnyalhatja azt. A kiemelkedően intelligens, de részképesség zavaros gyermek nehézségei gyakran azért nem derülnek ki időben, mert hiányosságait jól kompenzálja. Ez azonban óriási erőfeszítésébe kerül.
A diszlexia sokak szemében olyasmi, ami csak a tantermekben létezik, címke csupán, amit az olvasási nehézségeket mutató gyermekekre akasztanak. A diszlexiás gyermek azonban állandóan együtt kénytelen élni ezen rendellenességével: a szünetekben, otthon, a barátai társaságában, egyedül, alvás közben, sőt még az álmaiban is. Aki diszlexiás, az élete minden pillanatában diszlexiás... A diszlexiás gyeremeket nehéz megérteni, mert ő sem érti saját magát. Összezavar másokat mert ő maga is össze van zavarodva.
A "diszlexiásság" olyan mint amikor valaki egy idegen országba látogat, ahol a nyelv érthetetlen a számára. Az idegen tudja, mit akar mondani, de hiányos szókincse és rosszul felépített mondatai miatt, gondolatait csupán hozzávetőlegesen képes kifejezni.
A megfelelő szavak keresése és a másik megértése olyan nagy erőfeszítést és összpontosítást igényel, hogy kifárad, önbizalma már romokban hever, honvágy gyötri, mert semmit sem ért, végül inkább befelé fordul. Mindennek a pszichológiai következménye a vágy: elmenekülni egy olyan helyre, ahol "nincs szükség a nyelvre". Csakhogy "a diszlexiásnak nincs szülőhazája, ahová hazatérhetne."
Az osztálytársaival nem képes lépést tartani a gyors szóbeli adok-kapok -ban. Nem tudja élvezni más gyermekek társaságát, a közös játékot vagy a sportolást. A valóság elől az álmok, ábrándok, fantáziák és a szórakozottság világába menekül. Éretlen, ezért serdülőkorában különösen nagy veszélyt jelenthetnek rá a szeszes italok és a kábítószerek. A problémák miatt neurotikussá, depresszióssá válhat.
Bár a diszlexia elvileg csak a szavakkal kapcsolatos probléma, sok diszlexiás él gyakorlatilag állandó belső feszengéssel a testében. Mozdulataik gyakran esetlenek, és úgy tűnik, mintha éppen a testük akadályozná őket. Nem tudják mit kezdjenek a kezükkel, a lábukkal, mozdulataikból hiányzik a hajlékonyság és a természetesség.
A diszlexia okai:
Génkutatók szerint 60%-ban örökletes tényezők, 40%-ban környezeti tényezők is okozhatják (születési oxigénhiányos állapot, anyagcserezavar, kisebb idegrendszeri sérülés).
A részképesség zavarral küszködő gyermeknél nem az intellektus vagy az érzékszervek sérültek, hanem a közöttük lévő kapcsolat. Az ingerületek, amit és ahogyan hall és lát, másképpen jutnak el ahhoz az agyi központhoz, ahol az információ feldolgozása történik.
A diszlexia tünetei:
A diszlexia veszélyeztetettség jelei már óvodás korban megnyilvánulhatnak, de az is előfordulhat, hogy nincsenek korai jelek, később mégis kiderül, hogy a gyermek enyhén diszlexiás.
A korán megnyilvánuló lehetséges tünetek:
Verbális (beszéddel kapcsolatos) tünetek
- megkésett beszédfejlődés
- több hangra kiterjedő pöszeség
- verstanulás nehézsége
- szótalálási nehézségek
- hallási-figyelem fejletlensége (nem érdeklik, nem kötik le a hallgatott mesék)
Mozgás-koordinációs tünetek
- lassú, nehézkes mozgástanulás
- kúszás/mászás hiánya csecsemőkorban
- ügyetlenség
- nehezen tanul meg felöltözni
- térbeli tájékozódási nehézségek, iránytévesztés
- rossz ritmusérzék
Látási-észlelési tünetek
- nehezen boldogul a kirakós játékkal
- nehezen ismeri fel a formákat, betűket
- nem veszi észre képek közötti különbséget
- nehézségek sorozatok alkotásában, pl. nehezen jegyzi meg a hét napjait, a hónapok sorrendjét, a számok sorrendjét.
ERŐSSÉGEIK:
A tanulási zavar oka az eltérő információfeldolgozási mód. A sorrendben, lépésről lépésre történő feldolgozást, a domináns bal agyfélteke végzi. Ha valakinél gyengébb ez a feldolgozási mód, vagy a jobb agyfélteke a domináns, akkor nehézségei lesznek az iskolában.
De nem csak azt kell látnunk, ami nehezebben működik náluk, hanem az erősségeiket is!
A legtöbb részképesség zavarban szenvedő diszlexiás kompenzálja hiányosságát. Rendkívül gazdag a képzeletük, kreatívak. Vizuális képességük olyan ajándék, minek következtében természetes adottságukká válik egy újszerű látásmód. Különleges színérzékkel rendelkeznek, intuitívek, sokszor ráéreznek a megoldásokra, míg mások a problémát sem tudják megfogalmazni.
Sokukból lesz művész vagy műszaki zseni. A diszlexiások különleges képességeket hordozhatnak magukban. Az oktatás azonban nem értékeli ezeket a különleges képességeket, mert ezek a hagyományos „mércékkel” mérhetetlenek. Az oktatás elvárja a bal agyfélteke dominanciáját, míg a jobb agyfélteke dominanciájára nincs felkészülve.
A Tomatis-terápia segít, hogy felkészítsük gyermekeinket az iskolai elvárásokra, hiszen ezek a képességek is megtanulhatóak. Minél korábban kezdjük el a terápiát, annál kevesebb lemaradást kell bepótolni, annál kevesebb a lelki sérülés.
HÍRES DISZLEXIÁSOK
Számos kiemelkedő alkotó volt diszlexiás, szenvedett tanulási zavarban. Andersen például csodálatos képzelőerővel bírt, de latinul képtelen volt megtanulni. Pablo Picasso-t értelmi fogyatékosnak tartották, pedig tanulási zavarok okozták az iskolai kudarcait.
Híres diszlexiások nyilatkozták:
„Az iskolában egyáltalán nem olvastam és nagyon rossz jegyeim voltak... Az iskolai tanulás csak kínlódást jelentett számomra. Ha valamit sikerült is megtanulnom, azt hallás után tanultam meg. A bizonyítványomban meg mindig az szerepelt: teljesítménye elmarad a képességeitől.”
- Cher, amerikai énekesnő
„Az egyetlen, ami gátol engem a tanulásban, az az oktatás”
- Albert Einstein, fizikus
„Be kellett gyakorolnom, hogyan összpontosíthatom a figyelmemet. Ezáltal nagyon vizuálissá váltam és megtanultam, hogyan hozzak létre mentális képeket, amelyek segítenek az olvasott szöveg megértésében.”
- Tom Cruise, amerikai színész
Forrás:
Diszlexia az első jelektől felnőttkorig (PsihoProEdu Egyesület, Ábel kiadó 2013)
Hogyan gyógyul az agy? - Figyelemre méltó felfedezések és gyógyulások a neuroplaszticitás világából (Norman Doidge, Park Kiadó 2016)