A félelem szintjén (kalibrációs szint: 100, az 1000-es skálán, Dr. David R. Hawkins Tudattérkép) a világ veszélyes hely, tele csapdákkal és fenyegetéssel.
Mivel a félelem alapmechanizmusa állati eredetű és a túlélés előfeltétele, beépült az emberi psziché szerkezetébe.
Amikor veszélyt észlelünk (félünk), működésbe lép a szimpatikus idegrendszer, mely aktiválja a mellékveséket, ezáltal óriási energia válik mozgósíthatóvá.
Ha azonban a stresszválasz nagy gyakorisággal fordul elő, és hosszú ideig fennmarad, akkor óhatatlanul elkezdünk valamilyen testi probléma felé sodródni. Ilyenkor bekapcsoljuk a stresszválaszt és nem tudjuk kikapcsolni. Ráadásul az állatokkal ellentétben bennünk megvan az a képesség, hogy pusztán a gondolatainkkal (!) vészreakciót idézzünk elő -és tartsunk fenn.
A mellékvesék által termelt kortizol számos egészségügyi problémához (emésztési zavarok, csontritkulás, rák, cukorbetegség, hormonhiány) vezet. A kortizol zsugorítja és megállítja az új idegsejtek képződését a hippokampuszban, amely kulcsfontosságú szerepet játszik a tanulásban, az érzelmi szabályozásban, valamint a stresszválasz leállításában a vészhelyzet elmúltával. A kortizol hatására zsugorodik a homloklebeny is.
A homloklebeny az idegrendszer legfiatalabb, legfejlettebb, legalkalmazkodóbb része, agyunk "vezérigazgatója", ahol lehetőségeinket mérlegeljük, ahol tudatos döntéseket hozunk, kordában tartjuk lobbanékonyságunkat és új dolgokat tanulunk.
Összegezve: a krónikus stressz megváltoztatja az agy szerkezetét és működését is.
Hogyan hat a Tomatis módszer?
A füllel közvetlen kapcsolatban álló bolygóideg bekapcsolja a paraszimpatikus idegrendszert, (egyúttal kikapcsolja a "harcolj vagy menekülj" reakciót) így a bolygóideg megfelelő hangterápiával végzett stimulálása nyugodt és összeszedett állapotba juttatja az embert, segíti a másokkal való kapcsolatteremtést.
Az "ördögi kör"- bôl kilépve tudatunk elmozdul a beszűkült, túlkoncentrált, túlélési gondolkodás felől, a nyitottabb, holisztikusabb, rendezettebb, kreatívabb gondolkodás felé, abba az állapotba amelyben élnünk kellene.