Modern világunk tempója az elmúlt évtizedekben érezhetően felgyorsult, ami egyre komplexebb kihívások elé állít bennünket, fokozottan magasabb követelményeknek kell megfelelnünk. A túlprogramozott életvitel sokszor stresszhez vezet. Nem mindegy azonban, hogy az adott stressz jótékony, építő és serkentő hatású, vagy éppen ellenkezőleg, rossz, azaz distressz. Ha azt érezzük, hogy nem tudjuk befolyásolni az adott konfliktust, nincs megoldás a problémára, kialakul a kontrollvesztés érzése, amely elhúzódó, nagymértékű stressz reakciót okoz. Közvetlenül az immunrendszerre fejti ki hatását, s amennyiben krónikussá válik, komolyan gyengíti annak működését. A stressz testi és lelki tüneteket egyaránt okozhat.
Krónikus stressz hatására szorongás, alvászavar, táplálkozási zavarok, ingerlékenység, türelmetlenség, fülzúgás, koncentrációs problémák, depresszió, pánikbetegség, Burnout (kiégés) alakulhatnak ki.
Mivel nem tudunk hatékonyan megküzdeni a helyzettel, elbizonytalanodunk, csökken az önértékelésünk és a teljesítményünk is.