Diszlexia

A leggyakoribb tanulási zavar. Nem betegség, hanem neurológiai eredetű másság, amit nem lehet „kinőni”. A diszlexia elsősorban az írás-olvasással és a nyelvvel kapcsolatos készségeket érintő specifikus tanulási zavar. Nagy a veszélye annak, ha a pedagógus, vagy szülő nem ismeri fel időben a probléma valódi okát, s a gyermeket a környezete lustának, butának minősíti, megszégyeníti.
Pedig a részképesség zavarral küzdő gyermek intelligenciája nem marad el társaitól, sőt túl is szárnyalhatja azt.  A kiemelkedően intelligens, de részképesség zavaros gyermek nehézségei gyakran azért nem derülnek ki időben, mert hiányosságait jól kompenzálja.  Ez azonban óriási erőfeszítésébe kerül.

A diszlexia sokak szemében olyasmi, ami csak a tantermekben létezik, címke csupán amit az olvasási nehézségeket mutató gyermekekre akasztanak.
A diszlexiás gyermek azonban állandóan együtt kénytelen élni diszlexiájával: a szünetekben, otthon, a barátai társaságában, egyedül, alvás közben, sőt még az álmaiban is.
Aki diszlexiás, az élete minden pillanatában diszlexiás... A diszlexiás gyeremeket nehéz megérteni, mert ő sem érti saját magát. Összezavar másokat mert ő maga is össze van zavarodva.
A "diszlexiásság" olyan mint amikor valaki egy idegen országba látogat, ahol a nyelv érthetetlen a számára. Az idegen tudja, mit akar mondani, de  hiányos szókincse és rosszul felépített mondatai miatt, gondolatait csupán hozzávetőlegesen képes kifejezni.
A megfelelő szavak keresése és a másik megértése olyan nagy erőfeszítést és összpontosítást igényel, hogy kifárad, önbizalma már romokban hever, honvágy gyötri, mert semmit sem ért, végül inkább befelé fordul.
Mindennek a pszichológiai következménye a vágy: elmenekülni egy olyan helyre, ahol "nincs szükség a nyelvre".
Csakhogy "a diszlexiásnak nincs szülőhazája, ahová hazatérhetne."
Az osztálytársaival nem képes lépést tartani a gyors szóbeli adok- kapok-ban. Nem tudja élvezni más gyermekek társaságát, a közös játékot vagy a  sportolást.
A valóság elôl az álmok, ábrándok, fantáziák és a szórakozottság világába menekül.
Éretlen, ezért serdülökorában különösen nagy veszélyt jelenthetnek rá a szeszes italok és a kábítószerek. A problémák miatt neurotikussá, depresszióssá válhat.
Bár a diszlexia elvileg csak a szavakkal kapcsolatos probléma, sok diszlexiás él gyakorlatilag állandó belső feszengéssel a testében. Mozdulataik gyakran esetlenek, és úgy tűnik, mintha éppen a testük akadályozná őket. Nem tudják mit kezdjenek a kezükkel, a lábukkal, mozdulataikból hiányzik a hajlékonyság és a természetesség.

A diszlexia okai:

Stein szerint 60%-ban örökletes tényezők, 40%-ban környezeti tényezők (születési oxigénhiányos állapot, anyagcserezavar, kisebb idegrendszeri sérülés ) is okozhatják.

A részképesség zavarral küszködő gyermeknél nem az intellektus, vagy az érzékszervek sérültek, hanem a közöttük lévő kapcsolat. Az ingerületek, amit és ahogyan hall és lát, másképpen jutnak el ahhoz az agyi központhoz, ahol az információ feldolgozása történik.

A diszlexia tünetei:

A diszlexia veszélyeztetettség jelei már az óvodás korban megnyilvánulhatnak, de az is előfordulhat, hogy nincsenek korai jelek, később mégis kiderül, hogy a gyermek enyhén diszlexiás.

A korán megnyilvánuló lehetséges tünetek:

Verbális (beszéddel kapcsolatos) tünetek:

  • megkésett beszédfejlődés
  • több hangra kiterjedő pöszeség
  • verstanulás nehézsége
  • szótalálási nehézségek
  • hallási-figyelem fejletlensége, (nem érdeklik, nem kötik le a hallgatott mesék)

Mozgás-koordinációs tünetek:

  • lassú, nehézkes mozgástanulás
  • kúszás/mászás hiánya csecsemőkorban
  • ügyetlenség
  • nehezen tanul meg felöltözni
  • térbeli tájékozódási nehézségek, iránytévesztés
  • rossz ritmusérzék

Látási-észlelési tünetek:

  • nehezen boldogul a kirakós játékkal
  • nehezen ismeri fel a formákat, betűket
  • nem veszi észre képek közötti különbséget
  • nehézségek sorozatok alkotásában, pl. nehezen jegyzi meg a hét napjait, a hónapok sorrendjét, a számok sorrendjét.

ERŐSSÉGEIK:

A tanulási zavar oka az az eltérő információ feldolgozási mód. A sorrendben, lépésről lépésre történő feldolgozást, a domináns bal agyfélteke végzi. Ha valakinél gyengébb ez a feldolgozási mód, vagy a jobb agyfélteke a domináns, akkor nehézségei lesznek az iskolában.
De nem csak azt kell látnunk, ami nehezebben, működik náluk, hanem az erősségeiket is!

A legtöbb részképesség zavarban szenvedő diszlexiás kompenzálja hiányosságát. Rendkívül gazdag a képzeletük, kreatívak. Vizuális lépességük olyan ajándék, amely természetes adottságukká tesz az újszerű látásmódot.
Különleges színérzékkel rendelkeznek, intuitívek, sokszor ráéreznek a megoldásokra, míg mások a problémát sem tudják megfogalmazni.

Sokukból lesz művész vagy műszaki zseni. A diszlexiások különleges képességeket hordozhatnak magukban. Az oktatás azonban nem értékeli ezeket a különleges képességeket, mert ezek a hagyományos „mércékkel” mérhetetlenek. Az oktatás elvárja a bal agyfélteke dominanciáját, míg a jobb agyfélteke dominanciájára nincs felkészülve.

A Tomatis terápia segít, hogy felkészítsük gyermekeinket az iskolai elvárásokra, hiszen ezek a képességek is megtanulhatóak.
Minél korábban kezdjük el a terápiát, annál kevesebb lemaradást kell bepótolni, annál kevesebb a lelki sérülés.

HÍRES DISZLEXIÁSOK

Számos kiemelkedő alkotó volt diszlexiás, szenvedett tanulási zavarban. Andersen például csodálatos képzelőerővel bírt, de latinul képtelen volt megtanulni. Pablo Picasso-t értelmi fogyatékosnak tartották, pedig tanulási zavarok okozták az iskolai kudarcait.

Híres diszlexiások nyilatkozták:

cher
„Az iskolában egyáltalán nem olvastam és nagyon rossz jegyeim voltak... Az iskolai tanulás csak kínlódást jelentett számomra. Ha valamit sikerült is megtanulnom, azt hallás után tanultam meg. A bizonyítványomban meg mindig az szerepelt: teljesítménye elmarad a képességeitől.”
- Cher, amerikai énekesnő

einstein
„ Az egyetlen, ami gátol engem a tanulásban az, az oktatás”
- Albert Einstein, fizikus

cruise
„ Be kellett gyakorolnom, hogyan összpontosíthatom a figyelmemet. Ezáltal nagyon vizuálissá váltam és megtanultam, hogyan hozzak létre mentális képeket, amelyek segítenek az olvasott szöveg megértésében.”
- Tom Cruise, amerikai színész

Forrás:

Diszlexia az első jelektől felnőttkorig (PsihoProEdu Egyesület, Ábel kiadó 2013)

Hogyan gyógyul az agy? - Figyelemre méltó felfedezések és gyógyulások a neuroplaszticitás világából (Norman Doidge, Park Kiadó 2016)